A dojo díszfala
A kamiza
A fal, amely felé az edzés elején meghajolunk: a stílus eredete, az öt védekezési alapelv, a dojo kun és az öv útja.
Urbán László sensei
6. dan · sportedző · az egyesület edzője és elnöke
Ő tartja az edzéseket mindkét helyszínen.
Mai szemmel nézve csak későn, 17 évesen ismerkedett meg a küzdőművészetekkel. Évekig full contact kickbox edzéseken fejlesztette tudását majd hosszabb szünet után megismerkedett Matilde De Jesus Pitty Hernandez mesterrel, akinek a tanítványa lett. Ő shito ryu karatét oktatott és oktat ma is. Mindent megtanult tőle amit meg lehetett. Ma is azt vallja, hogy szerencsés embernek modhatja magát, hogy Mati sensei tanítványa lehetett. 1999-ben vizsgázott 1. Danra. A 6. Dan fokozatot 2014-ben kapta meg.
A karate rövid története
A karate-do okinawai eredetű, pusztakezes harcművészet; feltehetően a 17. század elején alakult ki a szigeten, a kínai kung-fu alapjain. Az elnevezés japán, szó szerint az „üres kéz útja” — ahol az út (do) szellemi ösvényt, életmódot, gondolkodásmódot jelöl.
1609-ben a japán Satsuma klán megszállta Okinawát, betiltotta a fegyvereket és a harcművészetek gyakorlását. A karatét ezután évszázadokon át rejtett helyeken, éjszaka gyakorolták. A nyílt oktatás csak az 1900-as évek elején vált lehetségessé: 1903-tól a karate a hivatalos iskolai oktatás része lett.
A nyilvánosság elé 1921. március 6-án lépett ki, amikor Gichin Funakoshi és más mesterek bemutatót tartottak Hirohito régenshercegnek Japánban. 1932 körül a kara szót más írásjeggyel kezdték írni: az azonos kiejtés ellenére már nem „kínait”, hanem „üreset” jelentett — így lett a művészet neve karate-do.
Kezdetben a mesterek — a kung-fu mintájára — szinte kizárólag katákat oktattak, és azokon keresztül tanították a technikákat; küzdelem alig fordult elő. Ebben az időszakban négy stílus emelkedett ki markánsan.
Shito-ryu — a szintézis stílusa
A stílust Mabuni Kenwa (1889–1952) mester alkotta meg az 1930-as évek elején; nevét 1934-ben, oszakai dojójának megnyitásával tette ismertté, hivatalos elismerését 1939-ben kapta meg.
A név a két fő mesterét idézi: 糸 (shi) az Itosu Ankō nevéből, 東 (tō) a Higaonna Kanryō nevéből, 流 (ryū) = iskola. 糸東流 = „Itosu–Higaonna iskola”. Ezért egyesíti a Shito-ryu az okinawai karate mindkét fővonalát — a Shuri-te gyors, egyenes vonalvezetését és a Naha-te köríves, légzésre épülő mozgásait —, és ezért van neki a legnagyobb katakészlete a négy nagy japán stílus közül.
A többi nagy stílus
A klub tájékoztatója a Shito-ryu mellett négy másik stílust nevez meg — érdemes tudni, mi a különbség, ha valaki máshol is hallott már a karatéról.
- Shotokan
- Alapítója Gichin Funakoshi, aki 1924-ben Tokióba költözött, és a karate fejlesztésének szentelte az életét. A stílus a mester edzőterméről kapta a nevét (a shoto — „hullámzó fenyő” — az ő költői álneve volt). Tőle származik a mondat, amely azóta is a karate lényegét fogalmazza meg: a cél nem a győzelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és ezen keresztül a jellem fejlesztése.
- Goju-ryu
- A név keményet (go) és lágyat (ju) jelent: a hárítások lágyan, a támadások keményen történnek. Alapítója Chojun Miyagi, akiről azt tartották, hogy „egy szent lelke van egy bika testében”.
- Wado-ryu
- Alapítója Hironori Otsuka, aki előbb a Shinto Yoshin jujutsu iskolát járta, majd Funakoshi tanítványa lett. Mivel a szabad küzdelemnek nagyobb szerepet tulajdonított a mesterénél, 1929-ben önálló iskolát szervezett, 1934-ben pedig megalapította a Wado-kait, a későbbi Wado-ryut.
- Kyokushin
- A világban máig nagyon népszerű stílus, alapítója a koreai származású Masutatsu Oyama. Az 1950-es évektől fejlesztette ki: a tradicionális japán karaték egyenes vonalú technikáit ötvözte a kínai kempo körkörös mozdulataival, a valós felkészítést és a fizikai–szellemi tréning összefüggését keresve.
Uke no go gensoku — az öt védekezési alapelv
- Rakka 落花
- „hulló szirmok” — elmozdulás nélküli, erőteljes védés, amely megtöri a támadást.
- Ryūsui 流水
- „folyó víz” — a támadás lágy elvezetése.
- Kusshin 屈伸
- rugalmasság — a test összehúzása és nyújtása, azonnali visszapattanás.
- Ten'i 転位
- helyváltoztatás — nyolcirányú kitérés, elmozdulással egybekötött védés.
- Hangeki 反撃
- ellentámadás — a védés egyben támadás is.
Dojo kun — az edzés végén, seizában
- Törekedj a jellem tökéletesítésére!Jinkaku kansei ni tsutomuru koto
- Járd az őszinteség útját!Makoto no michi o mamoru koto
- Neveld magadban a szorgalom szellemét!Doryoku no seishin o yashinau koto
- Tiszteld a másikat, tartsd meg az illemet!Reigi o omonzuru koto
- Tartózkodj az indulatos, erőszakos viselkedéstől!Kekki no yu o imashimuru koto
Keletre a tatami, ahol az edzés zajlik.